Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2003. szeptember 25.
Feszült légkörű volt a magyar és a román miniszterelnök bukaresti találkozója, amelynek során a felek nem jutottak semmiféle kompromisszumra az aradi Szabadság-szobor ügyében - olvasható a legtöbb román napilap hasábjain. "Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé" - ez a Cotidianul tudósításának címe. A Curentul azt írta: a Szabadság-szobor megrendíti a két miniszterelnök barátságát. Az Evenimentul Zilei jelezte, hogy a két politikus között feszült légkörű találkozó zajlott. A beszámoló szerint Medgyessy és Nastase a nyilvánosság előtt mondott ellent egymásnak a szobor témájában. A Jurnalul National a két fél közötti "ütésváltásról" írt. A Bursa című pénzügyi napilap írta: a magyarok (kedvezmény)törvényét mindenütt a románok szándéka szerint fogják alkalmazni. A román lapok idézték Adrian Paunescunak, az SZDP szenátorának parlamenti felszólalását. Nicolae Ceausescu egykori diktátor udvari költője ismételten kifejtette az aradi emlékművel kapcsolatban korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint Romániának nincs szüksége "tizenhárom gyilkos" emlékét megörökítő szoborra. /"Egy szobor állt Medgyessy és Nastase közé". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2003. december 3.
Nov. 28-30. között a nagyszebeni Evangélikus Akadémián a központi és helyi írott sajtó, illetve a kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó képviselői vettek részt Többség versus kisebbség versus többség címen, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Allegemeine Deutsche Zeitung für Rumanien által szervezett szemináriumon. Németek, ukránok, zsidók, romák, magyarok, törökök, tatárok mondtak véleményt a témáról. A magyar sajtó képviselője szerint a kisebbség, nevezetesen a magyarok megjelenítése a többségi sajtóban nem reális. Ennek oka egyrészt az, hogy a többségi sajtó képviselői többnyire nem ismerik a magyarok kultúráját, történelmét, valós törekvéseit, másrészt az érdektelenség, a szenzációhajhászás, a professzionizmus és a kommunikáció hiánya is hozzájárul a valóság elferdítéséhez. Ezekhez járul az elfogultság, az előítéletek és sztereotípiák használata. A romákról kialakított kép még rosszabb. Az esetek túlnyomó többségében negatívan jelennek meg a híradásokban, tudósításokban: ők a bűnözők, a tolvajok, gyilkosok. Ez jellemzi az Adevarul, a Jurnalul National, a National és más lapok hangnemét is. A problémák ellenére, a 90-es évek eleje óta sokat javult a helyzet. /(mózes): Többség versus kisebbség versus többség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2004. január 19.
Az O Globo brazil lap azt állítja, hogy a román donoroktól Dél- Afrikában műtik ki az eladott szerveket, amelyeket izraeli betegekbe ültetnek át, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2004. február 25.
Az 1989-es román forradalmat az amerikai, az egykori szovjet és más nyugati titkosszolgálatok szervezték, jelentős hozzájárulását adta Magyarország is – írta február 24-i számában a Jurnalul National című román lap. A román politikai bulvárlap a román forradalom kulisszatitkairól szóló, az Arte francia-német televíziós csatornán február 25-én adásba kerülő dokumentumfilmet szerzőjével, Suzanne Brandstatterrel készített interjút, aki elmondta: kilenc országban, Romániában, Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában és Norvégiában gyűjtött anyagot. /Ceausescu megdöntésében a magyar titkosszolgálatok is közrejátszottak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. február 27.
1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2004. július 27.
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért – tudósítottak a jún. 26-i román napilapok. A legfontosabb politikai napilapnak tekintett Adevarul, az ugyancsak mértékadó Ziua, akárcsak a Jurnalul National politikai bulvárlap címében kiemelte: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának. A Curentul a címlapon nagy betűkkel írta: Orbán Viktor arra bujtogatja a magyarokat, hogy harcoljanak autonómiájukért. A cikkíró szerint a magyar radikálisok azt találták a legjobb választási reklámfogásnak, hogy a romániai magyarok autonómiájának ügyét helyezik középpontba, mintegy zsarolva ezzel Romániát. A Curierul National tudósításának címe: Orbán Viktor azt képzeli, hogy az EU-t a magyarok ügyéért találták ki. A nacionalista hangvételű Cronica Romana szerint Emil Constantinescu volt államfő (aki Tusnádfürdőn ott volt Orbán Viktorral) "a román nemzetállam ellenségeivel találkozott". E lap szerint Orbán Viktor Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be a székelyföldi összejövetelen. /"Autonómiát követel a romániai magyaroknak Orbán". A Fidesz-elnök tusványosi beszédének román visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. március 1.
Magyarországi ,,kisúgók” Miskolcon, Orbán Viktor kocsija után szegődve, kamerájukkal elkapták azt a pillanatot, amikor a volt kormányfő éppen kinyitni készült csomagtartóját. A Volkswagen hátulján látható volt Nagy-Magyarország kontúrja, a közepén a H betűjellel. A bukaresti Jurnalul National február 17-i száma közölte, a paparazzók világhálóra vitték a felvételt. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország volt kormányfője és a 2006-os választásokon ismét hatalomátvételre készülő miniszterelnök-jelölt irredenta, nacionalista, antiszemita, fasiszta, horthysta, kádárista, s minden egyéb. A bukaresti román lap a Népszavát emelte ki mint fő forrást: ,,Orbán kocsiját a revizionizmus szimbóluma díszíti.” A lap közölte Orbán Viktor válaszát is: ,,nem szégyen Magyarország régi nagyságáról tudni s az elmúlt századok kulturális értékeire büszkének lenni”. – A román embert nem botránkoztatja meg, ha nagy formátumú iskolai és hivatali falitérképeken Besszarábiát és a mai Romániát együvé ragasztva látja. A magyar irredenta veszélyt Bukarestben nem román titkosszolgálati eszközökkel ,,derítik ki”, hanem magyar médiumokból halásszák ki. Magánszorgalmú kutyák koslatnak Miskolcon, hogy a politikust megpróbálják bemocskolni, írta Sylvester Lajos. Valamikor Rákosi Mátyás panaszkodott a bukaresti elvtársaknak, hogy mennyivel könnyebb az ő dolguk, a románoknak nem kell nyolcmillió fasisztával szembenézniük. ,,Félre a múltba forduló, bezárkózó, nacionalista, enyhén klerikális rovátkákkal, amelyeket az ajtófélfára vésünk, most már máshoz kell mérni a dolgokat. Új kor, nyitott Magyarország, és ehhez új mértékegység illik” – mondta ugyanezekben a napokban Budapesten valaki. /Sylvester Lajos: A ,,kisúgók” dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2005. június 3.
Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2006. január 9.
Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2006. február 6.
Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 27.
Politikusok védik a famaffiát – olvasható a Jurnalul National számaiban. Közöltek egy Melles Előd által a gyergyói erdőkerület volt főnöke, Verestóy Attila szenátornak küldött levelet, amelyben Garda Dezső képviselőt panaszolta be, és azt tanácsolta, hogy a szenátor magyarázza el a Nemzeti Gárda természetvédelemmel foglalkozó főnökének, „miként állnak a dolgok”. A román lap hosszan sorolta a Hargita megyei erdőkben történt törvénytelenségeket. A lap szerint Melles Előd is, Verestóy Attila is visszautasította az újságírók kérdéseire a választ. Garda Dezső viszont válaszolt, terjedelmes interjút készítettek vele. Garda konkrét tényekkel bizonyította: Gyergyó környékén a famaffiának szoros kapcsolata van a politikummal. -A Ziarul Financiar szerint a munkavállalók száma először tavaly növekedett az utóbbi tizenöt évben. 1990-ben 8 156 000 munkavállalót jegyeztek, számuk 2004-re 4 421 ezerre süllyedt, és 2005-ben 4 537 ezer volt. /R. Gy.: Román lapok szemléje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2006. április 3.
Több román lap a csodálat hangján méltatta az eseményt: Fogarason megnyílt a kommunista rendszer romániai ellenállásának múzeuma. Anyagát zömében a túlélők vallomásai alkotják. A főszereplő Ion Gavrila-Ogoranu, aki a Fegyveres Ellenállás Alapítványának elnöki tisztségét is betölti. Legutóbb, március 27-én a Cotidianul mutatta be harcos múltját abból az alkalomból, hogy négy kötetben közzétette visszaemlékezéseit. Ogoranu 1923-ban született a Fogarasi-hegyekben. 1944-ben önkéntesnek jelentkezett, hogy „harcolhasson a horthysta csapatok ellen”. 1947-ben több társával a hegyekbe menekült, ahol „harcba kezdett a kommunista rendszer ellen”. Huszonegy évig majdani felesége, Ana Sabadus bújtatta, a Szekuritáté ezért nem tudta elfogni. Bővebb információval szolgált az Adevarul évekkel ezelőtt (1997. december 13.). A riporter megkérdezte Ogoranutól: igaz-e, hogy a fegyveres ellenállók döntő többsége az egykori Vasgárda soraiból került ki? A válasz: „Igaz. Harcunk egyezett az ő eszményeikkel. A Fratii de Cruce (a fasiszta mozgalom fegyveres szárnya) sok olyan partizánt küldött a hegyekbe, akik a barátság és önfeláldozás kultuszában nőttek fel.” Jurnalul National, 2004. május 10.: Dr. Gheorghe Cornea, volt partizán: „A kommunistaellenes fegyveres mozgalom az összes volt kommunista országok közül Romániában volt a legkiterjedtebb és itt tartott leghosszabb ideig.” National, 1998. szeptember 9.: Paul Goma, a Ceausescu-rendszer ellenállója, jelenleg Párizsban élő író a román nacionalizmus élharcosairól: „Nyugtalanító mindaz az ostobaság, amit szemrebbenés nélkül hangoztatnak: mi, románok voltunk a legvehemensebben kommunistaellenesek; mi, románok voltunk leghosszabb ideig ellenállók stb. Börtönéveim alatt kapcsolatba kerültem néhány ilyen harcossal, és mindannak alapján, amit elmondtak, tanúsítani tudom: a románok antikommunista harca is passzív mozgalom volt; a mi partizánjaink megelégedtek annyival, hogy bujkáljanak, hátha sikerül majd Nyugatra menekülniük. Mindazt, amit ezzel kapcsolatban írtam, igazolta Ion Gavrila-Ogoranu is.” Revital, 2004/14.: Dumitru Steanta, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja idézi fel emlékeit. Egyetemi hallgatóként 1944 őszén Brassóban bekapcsolódott a Parasztpárt szervezte „anti-horthysta mozgalomba.” Zászlóalja Iuliu Maniu nevét viselte, céljául azt tűzte, hogy a front elvonulása után Észak-Erdélyben „visszaállítsa a rendet”. „A háromszéki Szárazajtán elfogtunk 13 magyart, akikről helybeliek jelentették, hogy román katonákat bántalmaztak. A háború törvényei szerint halálra ítéltük őket. A fővádlottat lefejeztük, a többit főbe lőttük. Csíkszentdomokoson hasonlóképpen jártunk el a magyarokkal, akik meg akarták tartani Erdélyt. Vezérünk egy vérbeli hős, Gavrila Olteanu volt. Mikor Maniu utasítást adott zászlóaljaink felszámolására, a hegyekbe vonultunk, hogy utolsó csepp vérünkig folytassuk a harcot. Nem akartuk hagyni a magyarokat, hogy csúfot űzzenek Erdélyből, de az oroszokat sem, hogy leigázzanak bennünket.” /Barabás István: Milyen ügy hősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2006. július 11.
Az RMDSZ-t támadva keres politikai családot Európában a Nemzeti Kezdeményezés (PIN) párt. Lavinia Sandru alelnök Strasbourgban és Brüsszelben arról „tájékoztatta” az európai képviselőket, hogy az RMDSZ nem európai párt, mivel etnikai alapon szerveződik, és nem támogatja a nők politikai szerepvállalását. A PIN eleve nacionalista diskurzusra épített. Képviselői indították el azt a kampányt, amelynek eredményeként a törvényhozás máig nem szavazta meg a Gozsdu Közalapítványról szóló román-magyar egyezményt. A PIN több, úgynevezett jelentést állított össze. Ezekben többek között a székelyföldi románság siralmas helyzetét, illetve az RMDSZ térségbeli hegemóniáját tették szóvá. Lavinia Sandru alelnök a Jurnalul National című lapban közölte, hogy az RMDSZ a román-magyar megbékélés ellen munkálkodik, sőt hogy „Románia-ellenes ügynök”. Ez utóbbi állítás alátámasztására a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseket, Frunda György szenátornak a nemzet fogalmáról készített Európa tanácsi ajánlását és a kisebbségi törvény elfogadására irányuló lobbit hozta fel. /PIN-roham az RMDSZ ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2006. augusztus 16.
Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője a romániai kulturális élet legismertebb személyisége, Nadia Comaneci-t csodálják legtöbben a tornában elért páratlan teljesítményéért, az újságírásban hasonló népszerűségnek örvend Cristian Tudor Popescu. A politikában továbbra is Traian Basescu vezeti a népszerűségi listát a Demokrata Párttal vállvetve, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. Az újságírók körében a legnépszerűbb Cristian Tudor Popescu, a lakosság 23,4 százaléka csodálja a Gandul című napilap igazgatóját. Őt a Jurnalul Nationalban naponta állandó rovattal jelentkező Ion Cristoiu követi (14,9 százalék), Marius Tuca, a Jurnalul National főszerkesztője a harmadik 6,7 százalékkal. A negyedik helyen az Europa Fm-en és a Realitatea TV-n vitaműsort vezető Robert Turcescu (4,4 százalék) áll. /(borbély): Paunescu a legismertebb személyiség a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2006. augusztus 30.
Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. február 14.
„A területi autonómiáról szóló referendum törvénytelen. Amikor azok, akik ma valamit tesztelnek – nem teljesen értjük, hogy mit: a román állam türelmét? Románia alkotmányát? – megpróbálnak majd érvényt szerezni annak, amit ez az úgynevezett teszt vagy törvénytelen referendum eredményez, akkor a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait” – ezeket a szavakat használta az államelnöki hivatal honlapjának tanúsága szerint Traian Basescu államfő a Sólyom László magyar köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ehhez képest az egyik hírtelevízió esti hírműsorába betelefonáló Basescu a következőképpen „pontosította” korábbi kirohanását: „ezek az akciók nem tekinthetők referendumnak, ugyanis tekintetbe kell venni a szervezők nyilatkozatait, akik azt mondják, ők csak tesztelik a lakosság akaratát”. Az államfő azt is hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az ilyen típusú akciók nem törvénytelenek, ő ezt el tudja fogadni. A Cotidianul című lap azt írta, hogy Sólyom László „rosszkor” érkezett a Cotroceni-palotába. A Jurnalul National szerint Sólyomnak sikerült felingerelnie Basescut, amikor kijelentette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei. A Gardianul szerint a magyar államfő „olajat öntött a tűzre” azzal a kijelentésével, hogy a területi autonómia lehetséges. A magyarországi elemzők azt emelték ki, hogy Basescu kifakadása elhidegülést eredményezhet a román-magyar kapcsolatokban. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tájékoztatási alelnöke üdvözölte azt, hogy a Traian Basescu pontosította a Sólyom-találkozón tett kijelentéseit. „Gondolom az elnök is belátta: a demokráciában a véleménynyilvánítást semmilyen formában nem korlátozhatják” – mondta Ferencz Csaba. Tájékoztatása szerint a politikusok kirohanásai ellenére az SZNT-t eddig semmilyen fenyegetés nem érte a román hatóságok részéről. Nagy Zsolt távközlési miniszter, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje ugyanabban a hírtelevízióban többször is hangsúlyozta: az SZNT akcióját nem lehet törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezni. Felhívta a figyelmet, hogy közeledik a kampány, és újra előkerülnek a magyarellenes megnyilvánulások. Megerősítette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása ellen a Demokrata Párt háromszéki szervezetétől származó feljelentést Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrfőkapitány. Teodor Tripon megyei főügyész közölte, hatásköri meggondolásokból a feljelentést továbbította a Szervezett Bűnözés és Terrorista Bűncselekményeket Vizsgáló Főigazgatósághoz /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Referendum vagy közvélemény-kutatás, alkotmányos vagy alkotmányellenes? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2007. március 16.
A Cotidianul című bukaresti lap szerint kolozsvári beszédében Sólyom az autonómia mellett érvelt; demokratikus párbeszédet szorgalmazott a népek között, hogy a többségi lakosság autonómiával kapcsolatos előítélete megszűnjön. Álláspontja azonban „kevésbé volt árnyalt”, mint az egy hónappal korábban. A Jurnalul National című lap azt emelte ki rövidhírének címében, hogy miközben Sólyom Romániába látogatott, „Budapesten szidják”. A tényszerűen beszámoló Evenimentul Zilei-jel ellentétben a Gardianul azt írta: „Sólyom hiába jött Erdélybe Tőkés érdekében”. A cikk szerint a magyar államfő erdélyi körútjának az volt a fő célja, hogy támogassa Tőkés László református püspököt, független EP-jelöltet. /Román sajtóvisszhang a Sólyom-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. április 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. június 26.
Egyre nagyobb teret hódít Romániában a bulvársajtó, melynek zászlóvivője eladott példányszám tekintetében egyharmaddal múlja felül négy mértékadó lap eladásait együttesen. A lapok auditálását végző iroda (BRAT) adatai szerint a legolvasottabb napilap a Libertatea. Az első negyedévben naponta átlagosan 230 ezer példányt adtak el, miközben négy mértékadó országos napilapból összesen csak napi 173 ezer kelt el. A négy mértékadó lap között szerepel a két legolvasottabb közéleti napilap is, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei. Mindkét kiadványnak csökkent a napi eladott példányszáma. A Jurnalul Nationalból tavaly több mint 81 ezret értékesítettek, az idén már csak 66 ezret adtak el napi átlagban. Az Evenimentul Zilei eladása a tavalyi 64 ezres példányszámról 53 ezerre esett vissza. A másik két mértékadó napilap, a Gandul és az Adevarul értékesítése alig változott, 28 ezer, illetve 24 ezer eladott példányszámon stabilizálódtak. A bulvárlapok térhódításának másik jele, hogy az elmúlt két évben két új versenytársa akadt a Libertateának. A Click! bulvárlapból 120 ezer példányt adtak el az első negyedévben, a Cancan lapból pedig 92 ezret értékesítettek naponta. /Hódít a bulvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. november 4.
Az elmúlt egy évben a minőségi és bulvárlapoknak egyaránt sikerült visszahódítaniuk olvasóikat – derül ki az országos felmérés alapján. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint az írott sajtóé a jövő. A felmérés szerint a Jurnalul National és a Ziua napilapok kivételével az ország minden nyomtatott médiatermékének nőtt az olvasottsága. A legnagyobb olvasói növekedést a Gandul, illetve a Romania Libera lapok érték el, 17,8, illetve 14,5 százalékos növekedéssel Ezzel a Romania Libera elérte a 253 ezres példányszámot. A minőségi írott sajtó élén álló Jurnalul National viszont 0,8 százalékos veszteséggel zárja az évet. A bulvárlapok sem panaszkodhatnak. A három legnagyobb példányszámban megjelenő lap – a Cancan, a Click, illetve a Libertatea –megtartotta olvasóit, sőt a Cancan majdnem százezer újabb olvasóra tett szert. A Libertatea továbbra is piacvezető, 1,353 millió olvasóval. Ambrus Attila elmondta, a romániai magyar lapok két nagy problémával küszködnek: elsősorban is nehéz megtalálni a forrásokat, másodsorban meg kellene oldani az újságíró-utánpótlást. /Fleischer Hilda: Feléledt az írott sajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2008. december 17.
Theodor Stolojan volt megbízott kormányfő a rákényszerített miniszterek miatt lépett vissza, mert nem vihette be a kormányba saját embereit – írta a román sajtó. A Jurnalul National című újság szerint Stolojant az a boríték kényszerítette lemondásra, amit Traian Basescu államfőtől kapott. A lap szerint ebben az összes kinevezendő miniszter, államtitkár és államtitkár-helyettes neve szerepelt, akik tekintetében a két párt korábban megegyezett. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2009. május 20.
Garda Dezső volt RMDSZ-képviselőt, akit a tavalyi kampány során a szövetség ejtett, s nem jutott be a parlamentbe, de akiről tudják, hogy elkeseredett harcot folytatott a Hargita megyei erdőletarolások haszonélvezői, köztük RMDSZ-politikusok ellen, most becsületsértésért beperelték azok, akiknek visszaéléseit leleplezte. Garda igazát a kormány ellenőrzőcsoportja is megerősítette, a bíróság ellenben ejtette a vádakat, így kaptak vérszemet az erdőirtók, s most Gardának kell felelnie bíróság előtt, hogy tolvajoknak nevezett olyan embereket, akik valóban falopásból gazdagodtak meg ― írta a Jurnalul National című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. június 17.
A magyar nyelv ismerete nyújtotta előny miatt menesztheti a Román Lottótársaság Szász Mártont, az intézmény Hargita megyei profitközpontjának igazgatóját. A vezető üzleti szempontokat helyezett előtérbe, amikor néhány alkalmazott munkaköri leírásában az előnyök közé belefoglalta a magyartudást. Noha az alkalmazásnál ez nem számított kizáró oknak, a lottótársaság vizsgálatot kezdeményezett. A Jurnalul National napilap diszkriminációt, visszaélést emlegetett. Megteszik a szükséges lépéseket, és ha kell, az igazgató mandátumát is visszavonják, állt a CNLR közleményében. A Román Lottótársaságnál közölték a Hargita Népével: „az idegennyelv-ismeret előnyt jelenthet bárki számára a társalgásban, ami viszont a munkaviszonyokat illeti, nem lehet bármilyen beosztásnál követelményként előírni azt”. A magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó Kedves Imrét ezer lejre büntette tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mivel a Hargita Megyei Közpénzügyek vezérigazgatója úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy kritérium volt a magyarnyelvtudás. /Mihály László: Kihúzta a lutrit a magyartudással. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Nem diszkriminált a Román Lottótársaság Hargita megyei profitközpontjának vezetője azzal, hogy előnyként tüntette fel néhány munkaköri leírásban a magyar nyelv ismeretét, állította Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. /Mihály László: Asztalos: nem diszkriminált a lottóigazgató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./
2009. augusztus 19.
„A sajtótörténetet végig az jellemezte, hogy lapok szűntek meg, majd újak alakultak. ” – válaszolta Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke arra a felvetésére, hogy még hangsúlyosabbá vált a nyomtatott sajtó válsága. A MÚRE-elnök szerint a nyomtatott sajtónak továbbra is van jövője, csak most egy átmeneti időszak következik. Vagy változtatnak eddigi formájukon, vagy megszűnnek. Komoly bajban van a kétszáz éves brit The Observer című vasárnapi újság is, melynek eladása 1,3 millió példányról 400 ezerre esett vissza. Romániában viszont a válság ellenére a vezető lapok olvasottsága nőtt, néha a példányszámok is emelkedtek. Toronymagasan vezet a Libertatea (1 450 000 olvasó naponta) és a Jurnalul National (668 000 olvasóval). Az Adevarul olvasottságban a harmadik (473 000 olvasó), de több lapot ad el, mint a Jurnalul National. /F. I. : Románia még lapozgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
